A filmekben számos zárnyitási trükköt láthatunk. A merészebbek testi erőhöz folyamodnak, a trükkösebbek bankkártyával, dróttal, esetleg hajtűvel nyitnak zárakat. Könyvekben is olvasni ilyesmit, még a Harry Potter sorozatban is akad erre utalás, de a Jóbarátok sorozatban is láthatunk bankkártyás próbálkozást. Érdekes kérdés persze, hogy ha Chandler nem ejti be a kártyáját a gardróbba, akkor ki tudta volna nyitni a bankkártyájával vagy a jogosítványával az ajtót. A válasz az, hogy nem, de az sokkal érdekesebb, hogy miért.

Nos, azt kevesen tudják, hogy a bankkártyás módszer nem teljesen légből kapott, igazából bizonyos esetekben tud működni. A sorozatban említett esetben azért nem, mert ott egy zárt ajtóról van szó, amit az egyik szereplő bezárt kulccsal, a bankkártyás trükk pedig csak nyitott ajtóknál működik. Persze érdekes kérdés, hogy akkor mi szükség lenne rá? Vannak olyan gombos kilincsek, melyek merevek, nem mozdulnak, így a zár csak kulccsal nyílik. Amennyiben egy ilyen ajtó előtt állunk, ami nyitva van, de nincs nálunk kulcs, akkor egy plasztik kártyával meg tudjuk mozgatni a zárnyelvet, az ajtó pedig ki fog nyílni.

Hajtó vagy drót? Működik bármelyik egyáltalán?

A másik gyakori filmes trükk a drót vagy hajtű esete, amit a zárban picit babrálva nyitni is tudjuk az ajtót. Nos, a valóságban ez közel sem ennyire egyszerű feladat. Bizonyos zárak, lakatok esetén működhet, főleg az egyszerűbb darabok esetében, mondjuk a BB záraknál, illetve az egyszerűbb lakatok esetében, de egy drága, védelemmel ellátott zár esetén babrálhatunk a hajtűvel vagy a dróttal ítéletnapig, akkor sem fogjuk tudni kinyitni. Persze vannak drótra emlékeztető precíziós műszerek is, de ezek használatához nagy gyakorlat kell, hogy tényleg siker koronázza a ténykedésünket.

A zár piszkálása amellett hogy meglehetősen felesleges még veszélyes is, ugyanis ezzel kárt okozhatunk a zárban, ami akadni fog, vagy annyira megsérül, hogy végül cserére szorul. Jobban járunk, hogyha a trükkök helyett inkább a zárszerelő számát jegyezzük meg.