Rácsos ablakkal manapság nem találkozunk olyan gyakran, de még mindig vannak olyanok, akik félnek a betörésektől, mert rossz környéken laknak, és rácsot szereltetnek az ablakaikra. Ez persze túlzásnak tűnhet, de valójában nem az. Természetesen a társasházak esetén a 2. emelettől fölfelé felesleges ez a fajta védekezés, kivéve, ha gangos házról van szó, ahol a lakók napi szinten mennek el egymás ablaka előtt. Ha az ablak alacsonyan van, vagyis olyan magasságba, ahol be lehet mászni rajta, akkor az ablakrács egyáltalán nem hat túlzónak.

Sokan nem is tudják, de az ablakokon át legalább annyi betörés történik, mint az ajtókon keresztül. Nyáron pedig sokan szellőztetnek, és ha nincs redőnyünk, amivel levédhetnénk az ablakokat ilyenkor, akkor bizony nagyon óvatosnak kell lennünk egy utcafronti ablakkal, mert bármikor benyúlhat rajta valaki, akár be is léphet. Ablakrácsot általában a földszinti, magasföldszinti társasházi lakások esetén választanak, illetve az olyan családi házak esetén, ahol utcafronti az ablak, esetleg könnyen megközelíthető, de takarásban van, így senki sem veszi észre, ha illetéktelenek vannak ott.

Mi a helyzet az ajtórácsokkal? Létezik még ilyesmi?

Ha már ablakrácsról van szó, akkor az ajtórácsokról is szót kell említeni. Ez a megoldás leginkább a társasházi lakások sajátja, főleg ott, ahol nagyon sok lakás van egy épületben. Nagyon gyakori az a megoldás, hogy egy emeleten belül a jobb és a baloldali lakásokat is rács választja el, amelyhez csak a rács túloldalán lévő lakóknak van kulcsa. Ugyanakkor az sem ritka, hogy valaki a saját ajtajára szereltet rácsot, hiszen ez egy plusz védelmi vonal a betörőkkel szemben. Természetesen garancia nincs arra, hogy nem törnek be, de ez egy plusz védekezés, amivel a rossz környékeken sokan élnek.

Amira mindenképp figyelni érdemes ilyenkor, hogy a zár ebben az esetben is minőségi legyen, illetve rendesen legyen beillesztve a rács az ajtókeretbe, mert ha nem, akkor könnyen kimozdítható, esetleg feltörhető lesz, ami pedig így felesleges pénzkidobás.