Szinte mindenki hallott már olyan esetről, hogy nem fizetett a biztosító, pedig a havi vagy negyedéves díjakat a károsult fizette. A Facebook korában számos ilyen történet lát napvilágot, és sokan mesélik is, hogy az ismerősük ismerősével történt. Sokan persze legyintenek, hogy ez csak amolyan szájhagyomány útján terjedő történet, ami bárkivel megeshet, mások szép anyanyelvünk legváltozatosabb szitkaival illetik a biztosítót, hogy igazságtalanul bánik az ügyfelekkel. De mi is az igazság?

A történetek természetesen igazak, valóban vannak olyan esetek, amikor nem fizet a biztosító, viszont nem mindig a biztosító a hibás. Hiába fizetjük a díjakat rendszeresen, számos más kötelezettségünk is van, hogy éljen a biztosításunk, kár esetén pedig valóban történjen kifizetés, és megkapjuk a szerződésben foglalt összegeket. Talán közhelynek tűnhet, de ezért van az úgynevezett apró betűs rész, ami a valóságban nem is annyira apró betűvel íródik, csak kevesen tudják, hogy is keressék a rájuk vonatkozó feltételeket.

Mit tegyünk, hogy a biztosító mindenképp fizessen kár esetén?

Az apró betűs rész lakásbiztosítások esetében valójában a szerződési útmutató. Létezik ugyanis egy MABISZ kézikönyv vagy útmutató, amiben pontosan le van írva, hogy adott kár esetén mikor fizet a biztosító, mik a kötelezettségei az ügyfélnek, és mi a biztosítónak. A betörésekre külön fejezet vonatkozik, melyben pontosan le van írva, hogy milyen zárakat és ajtókat fogad el a biztosító. Ez persze kötekedésnek tűnhet, és sokan már egyből arra gondolnak, hogy a biztosító olyan feltételeket teremt, hogy ne kelljen majd fizetnie.

Ugyanakkor gondoljunk csak bele, hogy az, hogy elvár a biztosító egy védelemmel ellátott zárat, azzal nemcsak magát, de minket, illetve a tulajdonunkat is védi. A védelemmel ellátott zár sem garancia arra, hogy ne történjen betörés, viszont kisebb az esélye, hogy ez bekövetkezik. Ez egy alapvető védelem, amit akkor is érdemes megtenni, ha nem vagyunk biztosítva.